Szkeptikus Kerekasztal

Blog

Szkeptikus Kerekasztal

Blog

Bukovinszki Gergely | 2021. 10. 23.

Bukovinszki Gergely | 2021. 10. 23.

Miért a diktátort éltetik a tömegek? A szociálpszichológia válaszol

Mivel magyarázható, hogy a rengeteg elérhető tudományos tanulmány, az ellentmondásos intézkedések, a folyamatos hazugságok és ígéretek, az egyre szigorodó rendelkezések ellenére, melyek mind azt igazolják, hogy csúnyán át lettünk verve a lakosság egy része még mindig azokat hibáztatja vélt szenvedéseiért, akik nem kérnek kísérleti génterápiából? Például az Egyesült Királyságban a kormány által szeptember 17-én kiadott statisztika [1] szerint a szeptember 3-áig COVID-ban elhalálozottak számának 63%-a megkapta összes oltását és mindössze 28%-uk nem volt oltva egyáltalán, mégis köteleznek rá minket. Továbbá szeptemberben az angol kormány Oltási és Immunizációs Vegyes Bizottsága, a JCVI megvétózta a gyermekek oltását és a kormány ennek ellenére elrendelte azt.

Hogyan lehet, hogy a félelemtől megbénult lakosság gondolkodás nélkül követeli diszkriminációnk kormányainktól nemzettől függetlenül? Miként lehetséges, hogy a „divide et impera”, vagy akár a „panem et circenses” az ókor óta oly hatékonyan alkalmazható a társadalmak manipulálására? Nos, ha erről van szó, akkor – a kedvenc témám, a propaganda mellett – két szociálpszichológiai kísérletet, értekezést említenék, amik azt igazolják, hogy a Külkapcsolatok Tanácsa (CFR), a Fabiánus társaság, a Trilaterális Bizottság, a Bilderberg csoport, a Tavistock Intézet, a Római Klub és a többi huncut globális afférokat manipuláló agytrösztnek igazán „semmi” más dolga nincs, ha sikerrel akarnak járni agendájuk érvényesítésében, mint kinyitni a történelem könyvet és finanszírozni egy-két szociálpszichológiai kísérletet, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a rég bevált trükkök a mai napig működnek. Videóimban két ilyen kísérletet, tanulmányt említettem az elmúlt hetekben.

A felvételen is látható Solomon Asch-féle konformitás-kísérletsorozat [2] azt vizsgálta az 1950-es és 1960-as években, hogy az egyének engednek-e a többségi csoportnak, vagy szembeszállnak-e vele és hogy az ilyen hatások milyen hatással vannak a hiedelmekre és véleményekre. A kísérlet megerősíti, hogy a résztvevők a normatív társadalmi befolyás és a beilleszkedési vágy miatt alkalmazkodtak. Sajnos a kísérlet nem teljes, hiszen hiányzik a populációs érvényesség kiértékelése a kísérlet limitációi miatt, alacsony szintű ökológiai érvényességgel rendelkezik, hiszen a mindennapi életben nem feltétlenül érvényesülnek azok a kritériumok, amik a kísérlet paraméterei, de ennek ellenére az egyik legerőteljesebb ilyen jellegű kísérlet és saját tapasztalataink igazolják a jelen helyzetben. Léteznek különböző kiegészítései, modifikációi a kísérletnek és minden érdeklődőnek ajánlom figyelmébe további tanulmányozás céljából.

Az értékek és a szocialitás parazita stresszelmélete: Fertőző betegségek, történelem és emberi értékek világszerte [3] című Springer tudományos folyóirat kiadásában 2014-ben megjelent gigantikus tanulmány arról értekezik, hogy az emberek miként reagálnak az érzékelt fenyegetésekre, és ez hogyan függ össze azzal, hogy az emberek milyen típusú kormányt fogadnak el. Az elmélet azt állítja, hogy amikor egy faj parazitákkal és betegségekkel szembesül, értékeiket a tapasztalatok alakítják.

Egy adott betegség okozta stressz hatással van az

  1. emberek fejlődésére,
  2. adott társadalom kulturális változásaira,
  3. különbségekhez vezethet a párzási preferenciákban,
  4. megváltoztathatják a társadalmak pszichológiai és társadalmi normáit, összetételét.

Tekintélyelvű kormányok nagyobb valószínűséggel alakulnak ki olyan országokban, régiókban, ahol gyakori kórokozók terjedése és megbetegedés. A társadalom az élősködőkre válaszul hajlamos a kollektivista világnézetre, amely a lakosság engedelmességét és konformizmusát részesíti előnyben. Fontos összetevő továbbá a bizonytalanság érzése, sőt az írók megjegyzik, hogy

„ha egy kormányzat erkölcsi célja az autoritarizmus, az etnocentrizmus és az idegengyűlölet szélesebb körű elterjedése, vagy akár a szélsőségüket a teljes fasizmusban vagy a népirtásban akarják kiélni, akkor ez a cél elérhető lesz a fertőző betegségek okozta halálozás és megbetegedések széles körű elterjedésének elősegítésével.”

Vagy annak csupán híresztelésével.

A tanulmány megy tovább és

“Az elmélet azt javasolja, hogy mind az evolúciós időskálán, mind az ökológiai időskálán az ember fertőző betegségekkel való érintkezése számos alapvető emberi értéket hoz létre. Mindkét időskálán a fertőző betegségek okozzák az emberi megbetegedések és halálozások nagy részét és ezért erős természetes szelekciót okoznak az olyan tulajdonságok tekintetében, amelyek csökkentik a betegségekkel való érintkezést és kezelik a betegségekkel való érintkezéskor fellépő negatív hatásokat. Az értékek parazita-stressz elmélete új és átfogó módot kínál a kollektivizmus-individualizmus értékdimenzió és a konzervativizmus-liberalizmus hasonló értékdimenziójának regionálisan változó kulturális mintázatainak széles skálájához, valamint a vallásosság, a személyiség, a szexuális viselkedés, a házassági rendszerek, a kooperatív szaporodás és általában a családszervezés, a személyközi erőszak, a csoportok közötti erőszak (háborúskodás) és a kognitív képességek világszerte tapasztalható mintázatainak megértéséhez. Az elmélet azt is feltárja, hogy a fertőző betegségek és az általuk okozott értékek hogyan generálják a kormányzati rendszerek (pl. autokrácia kontra demokrácia, kormányzati korrupció kontra átláthatóság), a gazdasági eredmények (pl. az egy főre jutó vagyon és a vagyoni egyenlőtlenségek), valamint az innovációk és technológiák létrejötte és elterjedése földrajzi eltéréseit.”
“…a bizonyítékok arra utalnak, hogy mind az emberi ügyek széles skálája, mind az emberi kulturális sokféleség főbb aspektusai a változó parazita stressz és a változó parazita stressz által kiváltott értékrendszerek széles skálájának fényében érthetők meg. Ugyanezek a bizonyítékok alátámasztják azt a hipotézist, hogy az emberek olyan pszichológiai adaptációkkal rendelkeznek, amelyek úgy működnek, hogy a helyi fertőző betegség okozta csapásoktól függő értékeket fogadnak el. Az általunk bemutatott bizonyítékok azt is jelzik, hogy a szocialitás parazita stressz elmélete az ökológia és az evolúcióbiológia más témáira is információt nyújt, mint például a változó családszerveződés és a fajképződési folyamatok, valamint általában a biológiai sokféleség a nem emberi állatokban.”

Tehát így lehetséges a racionális elmével felfoghatatlan, a józan ember számára elképzelhetetlennek vélt megvalósulása és míg a „tudomány” nevében vezetnek félre bennünket, hazudnak nekünk dr. Gődényt idézve „vírus celebek”, addig szintén a tudományt segítségül hívva tudjuk magyarázni, hogyan lehetséges a blog bejegyzésem elején feltett kérdéseimmel kapcsolatos jelenség megvalósulása. Aki tovább szeretné kutatni a témát, annak ajánlom figyelmébe Festinger 1957-es kognitív disszonancia elméletét és Heider 1958-as kognitív egyensúly elméletét, amik szintén rávilágítanak pszichológiai összetételünk releváns komponenseire.

Kapcsolódó tartalmak

Vélemény, hozzászólás?