De az sem kizárt, hogy egy sokkal mélyebb és megrázóbb összeesküvés zajlik a WEF forgatókönyve alapján. Mindenesetre rendkívül bizarr látvány, amire kevesen számítottak.

Az orosz biztonsági szolgálatok azonnal reagáltak, és büntetőeljárást indítottak Jevgenyij Prigozsin ellen. Majd még aznap, Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök Putyinnal egyetértésben megbeszélést folytatott Prigozsinnal, aminek eredményéül tervet dolgoztak ki a helyzet enyhítésére. A TASS jelentése szerint a Wagner

“megállítja a hadoszlopok mozgását, megfordítja őket, és visszatér a táborokba. Ezt Jevgenyij Prigozsin, a “Wagner” vezetője jelentette ki a Telegram csatornán”.

Szintén a TASS tudósított arról, hogy az

“Orosz Föderáció elnökének sajtótitkára szerint a Prigozsin elleni büntetőeljárást leállítják , ő “Fehéroroszországba távozik”, és a hatóságok nem fogják felelősségre vonni azokat a wagneristákat, akik részt vettek a lázadásban, “tekintettel a frontvonalbeli érdemeikre”.

Tehát a finoman szólva is kínos epizódnak azzal lett vége – egyelőre -, hogy Prigozsint kihajították az országból. Számomra a legfurább, legmegtévesztőbb és talán legnehezebben értelmezhető jelenség a háború kezdete óta.

De ki ez a figura és miért van egyáltalán hadserege?

Prigozsin nem kispályás bűnöző. 1981-ben rablásért és testi sértésért 12 év börtönre ítélték. Miután kipattant cellájának ajtaja a ‘90-es években, éttermet nyitott Szentpéterváron – mert ez csak így megy. A “legenda” szerint így ismerkedett meg a város akkori alpolgármesterével és a KGB tartalékos tisztjével, Vlagyimir Putyinnal. Egyes források szerint Prigozsin ismerte Putyin egyik testőrét és így jött a kapcsolat, míg más források szerint Putyin hot-dogot vett tőle és a virslievés közben, (nyakig mustárosan) sikerült közös nevezőt megütniük – vagy valami hasonló nonszensz. Mivel minden sikersztori virslivel és foltos gallérral indul, így neki is sikerült jövedelmező orosz kormányzati megbízásokat nyerni, amiért a “Putyin séfje” becenevet is megkapta. A vendéglátás után egyéb jövedelmező üzletekbe fektetett, mint például a média, a bányászati szektor, a takarítási ágazat és békés civilek kínzása idegen országokban. De hogyan lett egy börtönviselt szakácsból félkatonai erők nemzetközi hálózatának és országok belpolitikáját befolyásoló műveletek hadseregének a vezetője?

“Miután Putyint 2000-ben Oroszország elnökévé választották, több külföldi méltóságot is elvitt vacsorázni Prigozsin egyik éttermébe, köztük legalább kétszer George W. Bush amerikai elnököt. Putyin elnöksége alatt Prigozsin vállalkozásai diverzifikálódtak. Ő lett a Kreml, az orosz állami iskolarendszer és (legalábbis két évig, amíg a védelmi minisztérium véget nem vetett ennek) az orosz hadsereg fő étkeztetője. Takarítási szolgáltatásokat is nyújtott a hadseregnek, ahol korrupcióval vádolták. 2017-ben az orosz védelmi minisztérium elkezdte megtagadni Prigozsin számláinak kifizetését. Többször bíróság elé vitte a védelmi minisztériumot, és nagyrészt meg is nyerte ezeket a jogi vitákat a minisztériummal szemben, demonstrálva saját “hatalmát” az orosz bírósági rendszerben”.”

A Wagner csoport először 2014-ben jelent meg Ukrajnában, ahol segített az orosz hadseregnek a Krím védelmében.

A Wagner név elbeszélések szerint az orosz katonai hírszerzés egy volt alezredesének köszönhető, aki a csoport korai parancsnoka volt és aki rajongott a nácikért. Hitler kedvenc zeneszerzőjéhez hasonlóan, az orosz Wagner is erősen ellentmondásos.

Az ügyet tovább misztifikálja az a tény, hogy a csoport nem létezik, legalábbis papíron.

“Amennyire a kutatók meg tudják állapítani, nem létezik egyetlen bejegyzett vállalkozás, amelynek neve Wagner. A név inkább olyan vállalkozások és zsoldoscsoportok hálózatát írja le, amelyeket a tulajdonosi és logisztikai hálózatok átfedései kötnek össze.”

A jelenséget magyarázhatja, hogy Oroszországban az orosz alkotmány értelmében 2018. óta illegális a katonai magáncégek működése, azonban kivételt képeznek az orosz érdekeltségű vállalatok védelmében globálisan alkalmazott fegyveres erők. Kétségkívül kényelmes álláspont Putyin részéről, hiszen ezeknek a csoportoknak az illegalitása növeli az orosz állam plauzibilis tagadhatóságát egy félresikerült külföldi hadművelet veszteségeinek nyilvános vizsgálata esetében – vagy épp a WEF által hirdetett globális átalakítások érdekében megrendezett orosz kormány puccs/destabilizációs manőverek sorozatának esetében.

Putyin maga is nyilvánosan elismerte a Wagner csoport létezését egy 2018. decemberi sajtótájékoztatón.

És így érkezünk az ukrán sztorihoz. Az immár miniszterelnök Putyin, bár bizonyos állami funkciók kiszervezését Prigozsinra bízta, így némi autonómiával is rendelkezett az ukrán fronton, kapcsolatuk távolról sem mondható közeli barátságnak. Prigozsinnak nincs közvetlen kapcsolata Putyinnal, nagyrészt az elnök barátaira vagy közeli munkatársaira és magas rangú tisztviselőkre támaszkodik, akik közvetítőként működnek.

Prigozsin, mint hernyó bőrét elegánsan levető, terepszínben pompázó, súlytalan pillangó, láthatóan teljes értékű politikussá metamorfizált az ukrán háború kezdete óta, ami nagy valószínűséggel veszélyt is jelenthet a status quora. Az orosz kormány számára hasznos kellék egy patriótákból álló zsoldos sereg, de kizárólag politikai ambíciók nélkül és ne tovább. Prigozsin hosszú ideje erős, publikus kritikusa az orosz hadsereg tesze-tosza stratégiájának Ukrajnában. Nézeteltérései a katonai vezetéssel, Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel az idő elteltével egyre erősödtek. Persze észrevételei nem alaptalanok, számos forrásból megerősíthető, hogy sem az orosz vezérkarnak, sem az USA-nak nincs szándékában egyhamar leállítani a jövedelmező konfliktust és addig nyúzzák az arany tojást tojó babuskákat, amíg tudják. Prigozsin egy ellentmondásos közéleti figura, aki arról ismert, hogy nem fogja vissza a politikai elitről alkotott nyers kritikáját, így ellenségekből is bőven akad számára magas helyeken. Tehát, a helyzet közel sem fekete és fehér. Meglátjuk, hogy milyen irányba torzul a szituáció és mennyi áldozatot követel még ez a szörnyű színjáték. És ha még mindig azt gondolod, hogy Putyin a jófiúk táborába tartozik, akkor ne felejts el követni és a jövő héten garantálom, hogy megváltozik a véleményed.

Elképzelhető, hogy a dacos maffiózó Prigozsint nem avatták be a teljes sztoriba és bepalizták? Mivel a főként patriótákból álló Wagner-csoportot hosszú ideje figyelik nemzetközi hatóságok és újságírók, akár az is elképzelhető, hogy a tűzre dobták őket. A Washington Post írta szombaton, hogy az amerikai kémek már “június közepén” tudták, hogy “Prigozsin fegyveres akciót tervez Oroszországban”.

Nem szeretek spekulálni, de záró gondolatként és pusztán a vita kedvéért nézzétek most el nekem.

Annak érdekében, hogy a szép új világnak megfelelően lépéseket tegyen Oroszország is a világ legerősebb politikai ideológiája, a nacionalizmus szétmorzsolása felé, ez egy agyafúrt lépés lehet. A főként, de nem kizárólag oroszokból álló hazafias alakulat nem csak nevetség tárgya lett, hiszen 1000 kilométert tettek meg Moszkva felé, majd az utolsó 200 kilométernél visszavonulót fújtak mindenféle durrogtatás nélkül, hanem további szigorítások és “KGB statuálás” precedense. Meglátjuk, hogy lesz-e folytatása.

Egy biztos, a vészhelyzeti kapitalizmusnak és a modern, örökös terrorfenyegetettségi/biobiztonsági totalitárius államszervezésnek szüksége van mumusokra. A Wagner epizód következményeire hivatkozva a Putyin kormány könnyen beiktathat további szankciókat az orosz lakosság életébe, szabadságának további erózióját segítve, ahogy a Moszkvában szombaton bevezetett “terrorellenes műveleti rendszer” is bizonyítja. Szintén szombaton, Putyin aláírt egy törvényt, amely lehetővé teszi azon személyek őrizetbe vételét, akik megsértik a hadiállapotot.

Nos, ilyen az, amikor elkényeztetett kisfiúk háborúsdit játszanak (a mi bőrünkre).

Ha tetszett, kérlek ne felejtsd el továbbadni!