Szkeptikus Kerekasztal
Blog
Szkeptikus Kerekasztal
Blog
Szerző: Bukovinszki Gergely
Dátum: 2021. 05. 09.
Eredetileg megjelent: Facebook (Szkeptikus Kerekasztal), 2020. 11. 17.
Biztos hallottál már az eugenika mozgalomról, ami teljesen átszőtte nyugati társdalmaink életét a 19. század végétől egészen a második világháborúig, sőt törvények formálódtak az orvostudomány fejlődésének nevében, melyek meghatározhatták ki hozhat utódot a világra és ki nem. Például amerika bizonyos államaiban a mai napig akadnak ilyen törvények.
Amennyiben még nem találkoztál a fogalommal, az eugenika tuljadonképpen faji tisztogatást jelent és a kifejezést Francis Galton (Charles Darwin unokatestvére) vezette be a köztudatba és fektette le alapjait a genetikai vizsgálódásnak, a fizikai tulajdonságok öröklődésével kapcsolatos elméleteket, melyek az eugenika mozgalmának kiindulópontját képezik. A közhiedelemmel ellentétben nem a náci német kutatók végeztek kegyetlen orvosi beavatkozásokat, kísérleteket először tömegeken és a veszélyes politikai ideológia létrejötte, mely átszőtte a mozgalmat sem Hitler géniuszát dicséri. A késő 19. századi genetikai tudományos elképzelések szerint bizonyos fiziológiai tulajdonságokat a tudósok akkoriban előnyesebbnek tarottak, mint másokat és ez alapján osztályozták a szaporodásra méltókat fizikai és mentális képességek, öröklődő betegségek, etnikai eredet és gazdasági státusz alapján, persze némely elképzelés és intézkedés radikálisabb volt a többinél nemzettől, kultúrától függően. Maga Charles Darwin is elkötelezett hívője volt az eugenikának, sőt bizonyos népcsoportokat kifejezetten problémásnak talált, beleértve az íreket is;
„igénytelen, mosdatlan, lusta írek, akik szaporodnak, mint a nyulak”
írta „Az ember származása és a nemi kiválasztás” című könyvében idézve William Rathbone Greg esszéistától.
A tudományos „kutatás” nevében erőszakkal, vagy sokszor tudtuk nélkül elvégzésre kerültek sterilizációs műtétek, házasságkötési és emigrációs törvények lettek bevezetve, amik szabályozták az értelmiség által szellemileg gyenge képességűek, kisebbségek, bevándorlók és börtönviseltek lehetőségeit az utódnemzésre, persze papíron. Valójában a metódusok, amik alapján eldöntötték ki „szalonképes” és ki nem, néha annyiból állt, hogy ki „mosolyog szépen” és ki az, akire „rá sem bírnak nézni”. Az eugenetikai vizsgálódások olyannyira elterjedtek voltak, hogy 1904-ben a London Egyetemi Kollégium-ban megalakult az eugenika első professzori széke, amit az Eugenikai Oktatási Társaság követett 1907-ben. Az Egyesült Államokban 1904-ben megalakult a Station for Experimental Evolution, azaz „Állomás a Kísérleti Evolúcióért” a New Yorki Long Island-en található Cold Spring Öbölben, majd 1910-ben az Eugenika Nyilvántartó Hivatal. Kis hazánk tudósai is élen jártak ezen törekvésekben 1900-tól, majd a trianoni tragédia után elhalványultak a konferenciák és értelmiségi viták. Konferenciák, mint például a VIII. Nemzetközi Higiéne és Demográfiai Konferencia 1894-ben és a szintén budapesti 1899-es Nemzetközi Gyermekvédelmi Konferencia, a XVI. Budapesten helyet kapott Nemzetközi Orvostudományi Kongresszus 1909-ben, 1910-ben a Társadalomtudományi Társaság publikus előadássorozata szintén Budapesten, majd 1911-ben egy nyilvános vita, stb. Olyan kiadványokban publikáltak, mint például a „Huszadik Század”, „Athenaeum”, „Egészség”, „Fajegészségügy”, „A Társadalmi Múzeum Értesítője” és „Magyar Társadalomtudományi Szemle”.
A szociáldarwinizmus persze tökéletes ideológiai alapot képez a hatalmi és tudományos hierarchia csúcsán pöffeszkedők számára, hiszen amíg elhisszük, hogy az erősebbnek joga és kötelessége elnyomni a gyengébbet, ahelyett, hogy felemelnénk őket, addig sosem fog változni semmi. És ne gondoljuk, hogy ezek az elképzelések eltűntek a semmibe…nem bizony!
Sok-sok egyéb mellett erről lesz szó a most készülő videómban, amit Youtube-on hamarosan megtekinthetsz. Semmiképp se hagyd ki!
Egy kérdéssel engednélek utadra, ha már idáig eljutottál az irományomban 
.
.Ki az, aki eldöntheti, hogy ki méltó a szaporodásra és ki az, aki nem? Ki érzi magát felsőbbrendűnek másoknál?
És persze fontos, hogy mindannyian csak annyi felelősséget vállaljunk az életben, amennyivel meg tudunk bírkózni, de a túlnépesedés problémáját és a nemzeti identitás megőrzésének feladatát nem a faji tisztogatás, vagy sterilizáció kell, hogy megoldja. Főleg tudva, hogy mekkora káoszt okoztak a törzsi kisközösségek életében a gyarmatosító nagyhatalmak nagytőkései világszerte és mekkora mértékben zsákmányolják ki a különböző kultúrákat az iparosodás nevében a mai napig elkeserítő, élhetetlen körülményeket teremtve az ott élők számára.
Olvasmány:
https://psychcentral.com/blog/eugenics-the-story-of-carrie-buck?fbclid=IwAR3S4JdMKry-lBuJPCZYpwghYyV_dRkzwRLhGjNCAVCykHBLUffZccr0pcg#1
Kapcsolódó videó (eugenikáról 50:00-tól):
