Ennek a bejegyzésnek 2 hozzászólása van

1. JasszoGoth január 7, 2022 Be kell jelentkezni a válaszadáshoz

   Ahogy kedves feleségem szokta mondani: “abban kételkedj leginkább, amit el akarsz hinni”. Kíirnám mottónak, – nem mintha bárkire hatással lenne egy mottó, vagy egy falfelirat, de mégis, – minden kutatóintézet bejárata fölé. Ha el akarok hinni valamit, akkor össze kell gyűjtenem a bátorságot ahhoz, hogy elolvassam a cáfolatát. Ha meg akarok győződni valamiről, el kell olvasnom a kritikáját. Emlékszem, tizedik osztályban, egy biológiai dolgozat margójára felírtam egy kérdést: hogyan képzeljem el a szimbiózisban élő szervezetek szinkronmutációját-evolúcióját? (ha a gazdaszervezet “előrelép”, megváltozik, akkor a szimbiótának is “azonnal” követnie kell, vagy nem maradnak szimbiózisban, vagy elpusztulnak: mindketten). Az ember is szimbiózisban él, például a bélflórájával, amelynek az élővilágban egyedi elemei is vannak. Emlékszem, mennyire szégyenkeztem már akkor a biológiatanármőm válasza miatt: “- ha ott lettél volna, amikor a dolgozatodat javítom, felpofoztalak volna!”.
   Tényleg, nekem is úgy tűnik ma, hogy a statisztika nem több, mint intelligens, választékos hazugság. Magam is részt vettem terepi, statisztikai felméréseken, az egyetem alatt és közvetlenül utána: és nem szeretnék magam ellen terhelő nyilatkozatokat tenni. De jól fizették, és nem halt bele senki. Ez lenne a másik elv, amit meg kellett tanulnom alkalmazni: “ha két út, két lehetőség adódik, válaszd a nehezebbiket, – ha a nehezebbik választható egyáltalán”. Tudós uramék is, úgy tűnnek, mindig a trend, azaz a legkisebb ellenállás irányában akarnak elmozdulni. Ahogy az egykori román államfő Traian Basescu mondta: ” futószalagon gyártjuk a doktorándusokat, de valóban nem kutatunk semmit”. De ő “csak hajóskapitány” volt. Elnézték neki, hogy igazat mondott.
   Nagyon az a benyomásom, hogy a matematikát valamilyen obszkurus nyelvként alkalmazzák ma, úgy, ahogy a hókuszpókuszt (i.e. hoc est corpus meus…”) az egykori latin nyelvű miséken. Volt egy kedves kolléganőm, aki, még a pánikdémia előtt roppant aggodalmában kezembe nyomott két bébipopsitörlőt, hogy rögtön és rendszeresen fertőtlenítsem le az asztalomat, billentyűzetemet, képernyőmet és tollaimat – és talán magamat is belülről. Nem hatott rá az érvem: “már hetvenezer éve együtt élek a vírusaidddal, és te is az enyéimmel”. Még mosolyogtam is hozzá. De nem hatott.
   Még egy gondolat: egy közeli orvos ismerősöm, – belgyógyász, – figyelmezetett arra, hogy vannak akik tökéletes klinikai értékekkel – paraméterekkel halnak meg a kezei között. Korházba kerül az illető személy, következnek a laborvizsgálatok, majd a “beállított” kezelések, és klinikai paraméterei helyreállnak. De a páciens állapota alig javul, majd meghal. Ez eléggé gyakori jelenség.
   Nagyon az az érzésem, hogy az orvosoknak az első hibája, vagy szakmai fogyatéka, hogy orvosi előírásokat követnek.
   De valóban nem is tudom elképzelni, mivel lehetne az előírásokat helyettesíteni: a tömeges gyógyítástól nem várhatjuk el, hogy feltárja az egyes ember élettörténetét a maga teljességében, és nem csak a kórtörténetéről beszélek, hanem az életmódjáról, szokásairól, környezetéről, és terheltségéről, vagy akár gondolkodásáról sőt kapcsolatairól is. Ki fog ilyen mélységben, ilyen átfogóan, ebben a teljessében megvizsgálni bárkit is a tömeggyógyítás korában? Ki tudná ennek a költségét megfizetni? Ezért vagyok paraméterkészletként értelmezett, átértelmezett ember?
   A megkülönböztetés hiánya jellemzi a mai orvoslást: ezért értelmetlen, és értelmetlenségre van ítélve.

2. JasszoGoth január 15, 2022 Be kell jelentkezni a válaszadáshoz

   Az elmúlt napokban többször is visszatértem erre a videóra: hogyan lehet egy adatsort-adathalmaz hitelességét ellenőrizni, magyarul validálni. És hogyan lehet maga az adatvalidációs módszer (ha több van) hitelességét ellenőrízni? Itt vannak például a PCR tesztek esete,– a józan eszem azonnal kék halált halt régi jó windows módra, mikor meghallottam először – amelyre az egész járványdoktrínát alapították, majd – – – az év elejétől, egy meghatározott dátumtól kezdve visszavonták. De azokat a tanulmányokat, amelyek a PCR tesztek fertőzés-halálozás adataira hivatkoztak, és az oltás hatékonyságát hivatottak voltak igazolni, azokat nem vonták vissza, ahogy látom, még széljegyzetükön sem említik, hogy hiteltelen mérési módszerre hivatkoznak. Ennél az ősközépkorban is becsületesebben gondolkodtunk a világról. Amit megállapítottunk, az azonnal érvényes volt: a száraz fű könnyen lángra lobban. Ha ősünk azt mondta volna, hogy ez a megfigyelés csak i.e. 12982 első téli hónapjának 25. napjától lesz majd csak érvényes, és tessék csak a szalmatetős kunyhók közelében máglyát gyújtani, – nos, ma nem lennénk itt.
   Adatvalidáció. Ez és ez a tanulmány ezekre a mérési adatokra hivatkozik. Paraszti ésszel is, léteznie kell egy adatvalidációs folyamatnak. Léteznie kell egy logikai mércének, egy logikai szűrőnek, amelyen átvezetnek, amelynek alávetnek bármely adathalmazt, mielőtt hitelesnek nyilvánítják. Hogyan lehet az, hogy Kásler úr [1] „cáfolhatatlanul” igazolt ténynek tekintheti, hogy az oltás életet ment, és M.on 95oo ember életét mentette meg. Hogyan lehet cáfolhatatlan ténynek tekinteni egy történelmi eseményt, amely nem következett be, vagy amelyet vélhetőleg sikerült elkerülnünk valamilyen beavatkozással? Cáfolhatatlan az az esemény, amely már múltban lezárult, tehát már bekövetkezett, vagy éppen folyamatban van, és megfigyelhető. De lehet, hogy megint ultraokoskodom, rossz szokásom szerint.

   Igen, és most még előbbre jövök saját statisztikai kalandjaimmal: képzeljetek el egy táblázatot amely 40 szempont alapján 28 héten keresztül figyeli 24 diák fejlődését, valamilyen speciális nevelési módszer hatékonyságát igazolandó. Képzeljétek el, hogy a grafikonoknak valamilyen szinten növekedést kell mutatniuk, hiszen akkor az adott módszer hitelességét cáfolná, és az természetesen, már pusztán projektfinanszírozási szempontok miatt sem megengedhető. Képzeljetek el, hogy ebben a halmazban tetszés szerint módosítom, pontosabban módosítanám 0 és 1 értékek között az adatokat, ahol 0 azt jelenti, hogy a tanuló ezen a héten ezzel a módszerrel, ezen szempont alapján mérve nem fejlődött. A 0.1, 0.5, 0.8 azt jelentené, hogy valamennyire fejlődött. Képzeljetek el, amint a fenti videóban mutatott kisujjas módszerrel, ezekkel a tizedesekkel játszadozom, egy „szakember” jelenlétében, aki éppen ismeri a tanulókat is, van impressziója fejlettségükről, lelkes híve az adott speciális nevelési módszernek, és így egyeztetve görbéket valószerűvé tesszük: a gyengébb tanulónak természetes enyhébb görbeemelkedést, az erősebb tanulóknak meredekebb görbeemelkedést mutatunk ki, és megtartjuk a középszerű 70%-ot egy határozott, de nem túlságosan „túlkapós” görbén. A Kásler-féle cáfolhatatlan tényelmélet szerint ez így rendben is volna.
   Vagy nem.
   Egyszerűen nem akarom elveszíteni a racionalitásba vetett reménységemet. – hogy, hitemet vagy bizalmamat, az túlzás lenne. Adatvalidáció előtt pedig ellenőrizni kellene a definíciók, meghatározások helyességét is. Oltás mellékhatása csak azok az események, amelyek az oltás után 14 nappal jelentkeznek? Helyes ez? Helytelen? Fertőzött? Meghatározás? Tudom, hogy a valós rendszereket nem lehet tisztán deduktív módon leírni. A legkézenfekvőbb példa: A, B, C csoport hasonló betegségben szenvedő tagjai részt vesznek egy gyógyszerkísérletben. Az A csoport nem kapja meg a gyógyszert, B csoport placebót (mondjuk sóoldatot) kap, C csoport pedig a tényleges gyógyszert. Eredmény: a C csoportban az elhalálozások aránya felére csökken, B és A csoport halálozási mutatói nem változnak.
   Ezzel induktív módon, megállapíthatjuk, hogy a gyógyszer hatékony a betegség kezelésében. Induktív módon, korrelációs adatokkal! A plausibility, valószínűsíthetőség szintjén bizonyítottunk. A megfigyelés logikailag nem áttörhetetlen. Nem írtuk le a folyamatot, amellyel a gyógyszer hatott. Nem biztos, hogy az elhalálozások csökkenése C csoport esetén nem véletlen egybeesésnek köszönhető. Nem biztos, hogy nem működtek közre más, ismeretlen paraméterek a C csoport esetében, és : nem biztos, hogy a megfigyelő mindvégig pártatlanul, érdektelenül végezte a kísérletet.

   Olyan jó lenne, ezeket a megfigyeléseket egy előadás keretén belül rendszerbe szerkeszteni.
   Kedves Jáger Éva! Igen nagy érdeklődéssel fogadnánk, akár egy vázlatos előadást is adatvalidáció témájában. Milyen módszerek léteznek?
   És főleg: mikor hiteles az adathitelesítés.

   Köszönettel.
   1. forrás: https://kormany.hu/hirek/cafolhatatlan-tenyekkel-tudjuk-bizonyitani-hogy-az-oltas-eletet-ment