Szkeptikus Kerekasztal

Blog

Szkeptikus Kerekasztal

Blog

Bukovinszki Gergely | 2021. 1. 11.

Bukovinszki Gergely | 2021. 1. 11.

Bourla burleszk

Burleszk, vagy burlesque:

  1. irodalom: olyan irodalmi vagy drámai mű, amely groteszk túlzással vagy komikus utánzással igyekszik nevetségessé tenni
  2. : általában karikatúrával történő gúnyolódás.  [1]

A burleszk a mi kárunkra játszódik sajnos és aki látja és épp nem az áldozat szerepében találja magát, az rendkívül jól szórakozhat. Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója legújabb bejelentése szerint a vállalat márciusban egy új vakcinával áll elő, mely hatékony lesz az Omikron ellen. A narratíva nem is lehetne ennél komikusabb, hiszen önmagát cáfolva ismétli ugyanazt a tematikát, ami porszívó ügynököknek és politikusoknak egyaránt jól bevált marketing stratégia; nagyítsd fel a problémát, hazudj és a végtelenségig ismételd a hazugságot. Miért állítom ezt? Nos, legújabb média körútja során korábbi hazugságaira világít rá és feltételezhetően abban bízik, hogy senki nem emlékszik már azokra. Például 2021. márciusában Pfizerék azt állították, hogy

„a COVID vakcina 100%-os hatékonyságú a 12 és 15 év közötti gyerekeknél”, [2]

valamint Bourla egy Twitter posztjában szintén elismerte 2021 áprilisában, hogy

„A COVID-19 vakcina 100%-ban hatékony volt a #COVID19 megbetegedések megelőzésében Dél-Afrikában. 100%!”. [3]

Ennek ellentmondó kijelentéseket tett két különböző tegnap közreadott interjúban. A CNBC-vel készült beszélgetésben azt állította, hogy

„nagyon erősen hiszünk abban, hogy az mRNS egy nagyon hatékony technológia. […] Most a harmadik célpontot vesszük célba. […] Úgy gondoljuk, hogy nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy megoldást kínálunk egy kielégítetlen igényre, és nem azért, mert a jelenlegi vakcinák nem hatékonyak, hanem mert nem rendelkeznek azzal a biztonsági profillal, amelyet reméljük, hogy ezzel a [új] technológiával elérhetünk.” [4]

Majd a Yahoo Finance-szel készült interjúban pedig kijelentette, hogy

„tudjuk, hogy a vakcina két adagja nagyon korlátozott védelmet nyújt, ha egyáltalán nyújt védelmet. A három adag, az emlékeztetővel együtt, észszerű védelmet nyújt a kórházi kezelés és a halálesetek ellen – és ez, ismétlem, szerintem nagyon jó – és kevesebb védelmet a fertőzés ellen.” [5]

A CNBC beszélgetés eleje a felvételről kézenfekvő módon lemaradt, így csak a cikkből tudunk hozzáférni az információhoz.

Tehát öt dolgot érdemes ebből következtetésként leszűrnie a hangyányit is kritikusan gondolkodó embernek:

1. Pfizeréknél a tudomány egy vallás, amiben „hisznek”, de a szektásodás egyéb jelei is fellelhetők. Például úgy beszél a kísérleti szerekről, mintha azok nélkül nem létezne többé az élet, mintha hirtelen minden embernek az egyetlen megoldást jelentené problémáira, figyelmen kívül hagyva azokat a milliárdokat, akik soha önszántukból nem fogják magukba lövetni a löttyeiket, mert eltérő véleménnyel vannak róluk.

2. A jelenlegi technológia nem rendelkezik megfelelő biztonsági profillal.

3. A „ vakcina két adagja nagyon korlátozott védelmet nyújt, ha egyáltalán nyújt védelmet”.

4. Omikron az ürügy, hogy univerzális vakcinájukat kitolhassák a piacra, ami pedig szükséges a digitális igazolásokhoz és érkező totális megfigyeléshez.

5. Ha termékek gyártásában és eladásában vagy érdekelt, mindig a legújabb modellt fogod népszerűsíteni. Érthető, hiszen mint tudjuk, Pfizer és Moderna vezető befektetői az Omikron miatt egy hét alatt 10 milliárd dollárral lettek gazdagabbak az év végén.

A közhiedelem úgy tartja, hogy a tudománynak fenn kell tartani a jogot, hogy változtathassa álláspontját. Nos, ha ez így van, akkor pedig nekünk fenn kell tudni tartani a jogot, hogy ne fogadjuk el a tudományt, ha úgy gondoljuk helyesnek.

Ennek a bejegyzésnek van egy hozzászólása

  1. Simonyi Gyula

    Az empirikus tudománnyal az a gond, hogy amit nem magad tapasztalsz, azt legfeljebb hitből tudod elfogadni.
    Mindaz, amit könyvből vagy elmondásból tanulunk, igazából hittan. Ha meg akarunk győződni a vakcinák tudományáról, akkor legjobb ha mi magunk állítjuk elő, mi adjuk be a kísérleti alanynak, és mi követjük nyomon az állapotát, és a teljes folyamatot mi magunk dokumentáljuk.
    A tudomány arra való, hogy azokra az esetekre, amikor valaki máson végzünk beavatkozást (nem csak orvosi, hanem bármilyen beavatkozást), akkor azt egy, az adott szakterületen kialakított közmegegyezés alapján, és ne személyválogatás alapján tegyük.
    Ezzel szemben viszont mindig ott lesz az egyén autonómiája. Míg a tudós a saját szűk szakterületén belül, a befogadó személytől függetlenül hitelességgel bír, addig az egyén a saját testét, szellemét és lelkét érintő kérdésekben szakterülettől függetlenül (ha úgy tetszik: az összes szakterületen) hitelességgel bír. Más szóval, ha azt állítom, hogy az én véremnek lilának kell lennie, hogy élni tudjak, akkor ezt – csakis a személyemre vonatkozóan – a tudományos állásfoglalással egyenértékű alternatív kijelentésként kell tekinteni.

Vélemény, hozzászólás?